Ma visszamentünk kontrollra az állatorvoshoz, mert Cara még mindig szörcsög, bár lényegesen jobb, mint volt. Még egy adag Baytril-t (antibiotikumot) kapott, amit már megint sikerült össze-vissza szétlocsolnom a fecskendőből, mert ügyes vagyok, de azért a nagyja az előkészített lekvárba jutott. (Azért ajánlom, hogy inkább bébikajába rakjátok a gyógyszereket, a lekvár csak félmegoldás... Per pill nem futja a 400 Ft-os bébiételre, és a házi lekvár majdnem ugyanoly jó, ha mértékkel adom)

Sajnos a múltkori Baytril injekciónak meglett az eredménye, egy kis foltban megégette a bőrét. Ez teljesen természetes, hiába masszírozzuk el, kivédhetetlen az ilyesmi. Szóval kicsit megkopaszodik az öreglány, idővel majd visszanő a szőre.

Ezek után végigvonszoltam őket az egész városon... Óbudáról át a Fővám térre, aztán a Nyugati pályaudvarra, gondoltam, onnan lesétálok a Jászai Mari térre, elkerülendő a fényes nappal sem biztonságos aluljárót... A BKV-nak hála nem jártak a villamosok a körúton, így elindultam a Margit-hídon... Mire elértem a McDonald's bejáratát, már ismét jártak a villamosok. Nem baj, most már a margitszigeti megállóig elsétálunk. Utána hazabuszozás, és a szőrösök kifeküdtek.

Gondoltam, hogy kiengedem őket hancúrozni kicsit. Ennek az lett az eredménye, hogy Zeddicus az első félórában felszakította a karmát. Ömlött belőle a vér, patkány kifeküdt. Patkány megfog, mancsocska lemos, konstatáltam, hogy a lába még megvan. Majd hiszti, csipogás, és nagy kapálózás közepette sikerült lebetadine-ozni... Saját magamat. A lábára nem nagyon jutott. 20 percen keresztül próbáltam megakadályozni hisztikirálylány mosakodási törekvéseit, hogy legalább a betadine töredéke rajta maradjon. Este még vár ránk egy ugyanilyen menet... Néha úgy szeretném, ha lenne valaki, aki meg meri őket fogni rendesen. Mert egy kézzel patkányt lefogni, másikkal betadine-ozni nem is olyan egyszerű. Most kókadtan patkány zűrhajózik... (aka sputnik) Azért meg fog maradni, csak elszenvedtük első közös sérülésünket.